Milyen az, ha megnyomod a hagyományos, meggyökeresedett bölcsesség éleit az orvosi / egészségügyi terület?
Elképesztő utazáson vagyok, amely tele van izgalmas élettapasztalatokkal, amelyek egyaránt kifejezik édes és savanyú következményeit. Az édes oldalon az a tény, hogy életem legizgalmasabb időszakát élem meg !! Kutatásom feltárta az élet húsz évvel ezelőtti „működésének” forradalmi megértését, és ezt a tudatosságot kezdi felismerni az élvonalbeli tudomány. A gyönyörű rész az, hogy húszéves előrelépés mellett volt kollégáim előtt nemcsak az lett a hasznom, hogy ezt az erősítő tudatosságot alkalmaztam az általam tapasztalt örömteli élet megteremtésében, hanem ezt a tudást kibővíthettem, hogy feltárjam, hogyan tud a világ boldogulni és fejlődni. Ennek a tudásnak az édessége az, ahol a „savanyú” rész a képbe kerül. Hagyományos világunk a legalkalmasabb verseny kíméletlen túlélésében vesz részt, amelynek alapja a tudomány darwini elméletének jóváhagyása, amely meggyőződés hangsúlyozza: „az élet a túlélésért folytatott harc”. Ezzel szemben az új biológia teljesen más megértést mutat a helyünkről a világban. A tudomány most felismeri, hogy egy óriási élő közösség szerves részét képezzük, amelyet együttesen Gaia néven emlegetünk. Az új tudomány hangsúlyozza azt a tényt, hogy túlélésünk a bioszféra összes organizmusának együttműködésén alapul. Sajnos a darwini tudomány által formált társadalmi tudatunk annyira romboló hatással van a környezetre, hogy már a bolygó hatodik tömeges kihalását is kiváltotta ”, ami természetesen az emberiség fennmaradását veszélyezteti.
Mégis vannak jó hírek is. Ahogy néhány terminális rákos beteg spontán remisszióban van, az élő Gaia is megteheti ugyanezt. Csakúgy, mint a rákos betegeknél, világunk megmentéséhez csak a meggyőződésünk megváltoztatása szükséges, és ez pontosan a fejlődő új tudomány következménye. A hit biológiája: A tudat, az anyag és a csodák erejének felszabadítása című könyvem könnyen érthető magyarázatot ad arra, hogy gondolataink és elménk miként teremtenek belső (biológiai) és külső (társadalmi) élettapasztalatainkat.
Mi a helyzet a felfedezéseiddel, az mélyebben befolyásolta az életedet és az életmódodat ez?
A sejtek működésével kapcsolatos új ismereteim megszerzésének első pillanatában teljesen átalakultam. Hagyományos tudósként azt tanítottam hallgatóimnak, hogy a gének irányítják az életet, és hogy alapvetően öröklődésünk „áldozatai” vagyunk. Amikor először felismertem, hogy a sejt agya a sejtmembrán, nem pedig gének, elfújtam, mert a mechanizmus feltárta, hogy az életet a „környezet” jelei vezérlik. Ennek a megállapításnak az a jelentősége, hogy az „én” azonossága, amely megkülönbözteti az egyént a másiktól, egyben környezeti (külső) jelet is jelentene. Ha a sejt (organizmus) elpusztul, identitási jele még mindig jelen van a környezetben. A tudatosság azon pillanatában rájöttem, hogy externálizált „identitásunk” (szellemünk) van és halhatatlanok vagyunk. A transzcendens „identitás” felismerése elképesztő béke érzetet hozott az életembe, mert minden félelem halála közül a legnagyobbat valóban elvesztettem. Ez volt a legmélyebb tapasztalat számomra, egy nem szellemi tudós számára, aki nem is kereste ezt a bizonyos megértést.
Ezt követően életem átalakult, amikor rájöttem, hogy a fejlődési tapasztalataim hogyan programozták a génjeimet és a viselkedésemet. Ezzel a tudással át tudtam írni a korlátozó, ön-szabotáló hiteket, amelyek megakadályoztak abban, hogy megtapasztaljam azt az egészséget, szeretetet és örömet, amelyet mindannyian keresünk. Aktívan létrehoztam egy csodálatos, egészséges, teljes életet és támogató környezetet. Szeretem napjaimat, alszom, mint egy csecsemő, és élvezem az életet egyetlen gyógyszer szedése nélkül!
Az egyik legfontosabb dolog, amit a kutatásom során megtanultam, az volt, hogy az embereket biológiailag modellezték az egyes sejtek anatómiája és fiziológiája után. A sejtek bizonyos értelemben miniatűr emberek. Kutatásom betekintést engedett megérteni, hogy az emberi testet alkotó ötven billió sejt hogyan élhet egészségesen és harmóniában a bőr alatt. Alkalmazni tudtam a sejtes élet alapelveit arra, ahogy nagy sikerrel éltem az életemet. A régi hippi-filozófia szavaival élve: „tisztítottam a saját kertemet, mielőtt kitisztítottam volna a világot”. Megtanultam kevesebb pénzből jobban és egészségesen élni, nemcsak azáltal, hogy hatékonyságomat a sejtes életre modelleztem, hanem azért is, mert személyes életörömöm és elégedettségem már nem kapcsolódott a fogyasztáshoz. Örömeim most közvetlenül Gaia, a családom és a közösségem iránti megbecsülésem révén származnak.
Ha egy olyan területet választana, amely a legnagyobb kihívásnak érzi a megosztását felfedezések, mi lenne ez?
Mint említettük, az új tudomány feltárja, hogy a verseny és a fogyasztás iránti elfoglaltságunk veszélyezteti fajunkat és környezetünket. Sok pénz van arra, hogy megakadályozzon bennünket a fejlődésben. A darwini félelmeinken alapuló vállalati és kormányzati érdekek aláássák civilizációnkat és környezetünket. Egyszerűen az önerősítés nem érdeke azoknak, akiknek a célja a civilizáció „ellenőrzése”. A háborúk, a társadalmi és erkölcsi hanyatlás, a megingó oktatás, az éhínség és betegségünk nagy része megszűnik, amikor az új tudomány közismertté válik. Az új tudomány által kínált önerősítés veszélyt jelent azokra a szervezetekre, amelyek profitálnak a háborúból és az egészségi állapotból. Ezen szervezetek közé tartozik többek között a katonai-ipari komplexum, a nagyobb orvosbiológiai gyógyszeripar és azok a fundamentalista vallások, amelyek erőszakra és önkorlátozásra ösztönzik céljaik elérését.
Jelenleg ezek a szervezetek hatalmas összegeket költenek, amelyek elegendőek a civilizáció problémáinak megoldására, képességeink „ellenőrzésére” és korlátozására a hírek, magazinok és televíziós műsorok útján. Következésképpen nehéz erőfeszítés a pénzbeli érdekek által támogatott önkorlátozó, önmagát elbukó propaganda áradata ellen. Mégis, az utóbbi években figyelemre méltó változásokat tapasztaltam olyan emberek körében, akik intuitívan tudják, hogy rossz úton járunk, és a tanfolyam korrekcióját keresik. Szerencsére az olyan könyvek, mint A hit biológiája, valamint számos más új tudományos munka célja, hogy a tömegesen olvasó közönséget megismertesse tudatos elméjük életmódosító erejével. Úgy gondolom, hogy olyan küszöbhöz közeledünk, mint a századik majom, ahol az új tudomány spontán módon megváltoztatja a civilizáció irányát, és megment minket túlzásainktól.
Ha figyelembe vesszük meglévő tudományát, és milyen további felfedezéseket várunk kétségkívül, szerinted kik lehetnek képesek az emberi lényekké válni?
Megtudjuk, hogy ha van „ég”, akkor itt van a Földön. Megtanuljuk, hogyan lehet újjáteremteni a közmondásos Édenkertet. Ebben az új tudatosságban képesek leszünk saját őssejtjeinket irányítani életünk megújítására, gyógyszerészeti szerek használata nélkül. A légzésvédőkhöz hasonlóan mi is megtanuljuk megragadni az energiát közvetlenül a környezetből, és többé nem leszünk függenek a hatalmas mennyiségű ételtől, amelyet szerintünk ennünk kell. Ennek a tudatosságnak legalább 120–140 éves természetes élettartamot kell biztosítania számunkra, miközben egyidejűleg el kell távolítania a környezet nyomását, hogy táplálkozzon bennünket. Érdekes, hogy a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy megduplázhatjuk a laboratóriumi organizmusok életét azáltal, hogy egyszerűen csökkentjük az anyagcserét.
Az új tudomány betekintést nyújt abba, hogyan fejezzük ki valóságunkat. Mivel a legtöbb ember boldogságot, örömet és egészséget keres, kollektív elképzeléseik ilyen valóságot teremthetnek. Egy ilyen kultúra olyan lenne, amely nem ösztönzi a diszharmóniát és a betegségeket. Ez már jó kezdet az Éden újjáélesztésében.
Amikor tanúja lehet az anyagára adott válaszok körének - a nagy örömtől a felháborodásig, nem kétség! - mi az, ami tovább tart?
A legegyszerűbb válasz az, hogy úgy találtam meg a Mennyországot a Földön, hogy személyesen alkalmaztam az új tudomány alapelveit arra, ahogyan saját életemet végzem. Szeretem azt a munkámat, hogy ezt az új tudományt a nyilvánosság elé teremtsem, mivel utazásaim során sok embert láttam, hogy ezeket az információkat saját életük „irányításának” céljából használták fel. Semmi sem örömtelibb, mint látni, ahogyan az egyén a fizikai és érzelmi nehézségeket legyőzi önerősítéssel. És öncélúbb szinten minél több ember teremti meg a harmóniát a világában, annál nagyobb harmóniát tapasztalok a világomban.