A válság meggyújtja az evolúciót
Bruce H. Lipton, PhD © 2018
A válság világában vagyunk, a gazdasági összeomlástól a környezeti hanyatláson át az éghajlatváltozáson át a háborúig, az éhezésig és a szegénységig. Ha a mai főcímek elgondolkodtatják bolygónk sorsát, íme néhány hír, amely meglepetést okozhat: evolúciós szempontból pontosan ott vagyunk, ahol lennie kell.
Ellentétben azzal, amit a hagyományos tudomány és vallás mondott nekünk, az evolúció nem véletlenszerű és nem előre meghatározott, inkább intelligens tánc a szervezet és a környezet között. Amikor a körülmények megérettek - akár válság, akár lehetőségek révén - valami kiszámíthatatlan történik, ami a bioszféra új egyensúlyába kerül a koherencia magasabb szintjén.
A jó hír a rossz hírben az, hogy a határtudomány mind azt a reményt és kihívást kínálja, hogy biztonságosan eligazodhatunk ebben a sötét szakaszban az egészségesebb, fenntartható jövő felé. Az epigenetika, a kvantumbiofizika és a fraktálgeometria fejlődése azt mutatja, hogy a civilizáció egy fontos evolúciós esemény küszöbén áll.
A kiváltó válság az, hogy a civilizáció jelenleg önpusztító darwini rémálmot él meg, ahol mindegyik félreértett „túlélési harcban” versenyez. Ez a meggyökeresedett kulturális hit által vezérelt viselkedés eredményezi azokat a válságokat, amelyekkel a bolygó ma szembesül.
A tudomány reneszánsza szétzúzza a régi mítoszokat, és új egészség- és szellemiségfilozófiát hoz létre. A kialakuló evolúció nem az emberi biológia fizikai változásán, hanem a tudat változásán keresztül fog történni. A tömegtudatot jelenleg átitatja az a hit, hogy a gének be- és kikapcsolódnak, és közben ellenőrzik életünk jellegét és sorsát. Ez a „genetikai determinizmusnak” nevezett fogalom több mint 20 éve érvénytelen. Az epigenetika „új” tudománya elárulja, hogy nem vagyunk áldozatai a DNS-nek, ehelyett elsajátítjuk a genetikai kifejeződésünket.
A tudomány nemrégiben megvilágította azt a molekuláris utat, amelyen keresztül az idegrendszer a tudatot vérkémiává alakítja, ami viszont közvetlenül alakítja sejtjeink epigenetikai sorsát. Ezek a sejtszintű mechanizmusok képviselik azokat a molekulamester kapcsolókat, amelyeken keresztül a gondolatok, attitűdök és hiedelmek megteremtik testünk és élettapasztalataink feltételeit.
Az emberi élet történetét a Földön még meg kell határozni. Fejlődésünk attól függ, hogy mi emberek hajlandóak vagyunk-e változtatni egyéni és kollektív meggyőződésünkön és viselkedésünkön, és képesek vagyunk-e ezeket a változásokat időben végrehajtani. Csodálatos gyógyulás vár erre a bolygóra, amint vállaljuk új felelősségünket, hogy kollektíven gondozzuk a kertet, nem pedig a gyep felett harcolunk.
A Természet elveinek bölcsességének tudata és azok tudatunkba való beépítésének képessége lehetőséget ad arra, hogy bolygónk történelmének ezen a turbulens periódusán keresztül boldoguljunk. Ezeknek az elveknek a megértése kaput nyújt a személyes felhatalmazáshoz.
Vegyünk részt mindannyian az emberiség történelmének legnagyobb kalandjában -tudatos evolúció!