Párbeszéd Gregg Bradennel és Dr. Bruce Lipton-nal
Írta: Meryl Ann Butler
Megjelent a Tudatosság magazinban
2006. november / december szám
Életünket úgy éljük, hogy hiszünk a világunkról, önmagunkról, képességeinkről és határainkról. Mi van, ha ezek a hiedelmek tévesek? Mit jelentene felfedezni, hogy az élet DNS-jétől kezdve világunk jövőjéig minden egy egyszerű „Valóság Kódon” alapul, amelyet tetszés szerint lehet megváltoztatni és továbbfejleszteni? Egy ritka, hosszabb hétvégén Gregg Braden, Bruce Lipton és Todd Ovokaitys éppen erre az útra hív bennünket!
(A cikk 1. része, amely egy Gregg Bradennel készített interjút tartalmaz, az Awareness Magazine 2006. szeptember / októberi számában jelent meg. Online címen található www.awarenessmag.com. A 2. rész folytatja interjúnkat Dr. Bruce Liptonnal.)
MAB: Bruce, az ön és Gregg Braden munkájának összevonása olyan izgalmas! Köszönjük, hogy hajlandó megosztani velünk gondolatait.
Dr. Bruce H. Lipton: Köszönöm, örömmel veszek részt!
MAB: „A hit biológiája” című könyvének előfeltétele az, hogy az emberek nem, mint korábban hitték, génjeink áldozatai, de a környezet közvetlen hatással van a DNS-re. Részletesen kifejtenéd?
BL: Persze. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a gének önmegvalósítóak, vagyis a gének be- és kikapcsolhatják magukat. Ennek eredményeként a legtöbb ember ma úgy gondolja, hogy genetikai automaták, és hogy génjeik irányítják az életüket.
De kutatásom a sejttudomány radikális új megértését vezeti be. Az új biológia feltárja, hogy ahelyett, hogy kontrollálnánk, inkább "kontrolláljuk" genomunkat. Ma már felismerték, hogy a környezet, pontosabban a környezet észlelése vagy értelmezése közvetlenül irányítja génjeink aktivitását. Ez megmagyarázza, hogy az emberek miért szenvedhetnek spontán remisszióban vagy gyógyulhatnak meg tartós fogyatékosságnak tekintett sérülésekből.
MAB: Akkor valóban arról van szó, hogy „az anyag felett gondolkodj”?
BL: Igen, az emberi biológia ezen új perspektívája a testet nem csupán mechanikus eszköznek tekinti, hanem magában foglalja az elme és a szellem szerepét. Ez az áttörés alapvető minden gyógyításban, mert felismeri, hogy amikor megváltoztatjuk a felfogásunkat vagy a meggyőződésünket, egészen más üzeneteket küldünk sejtjeinknek, ami átprogramozza a _kifejezésüket.
Ezt az új tudományt epigenetikának hívják. Körülbelül 16 éve létezik, de most mutatták be a nagyközönségnek. Például az American Cancer Society egy olyan szervezet, amely az elmúlt mintegy 50 évben rákgéneket keresett. De azt tapasztalták, hogy a ráknak csak körülbelül 5 százaléka rendelkezik genetikai kötődéssel, így 95% -uk genetikailag nem kapcsolódik. Nemrégiben az American Cancer Society kiadott egy statisztikát, amely szerint a rák 60 százaléka elkerülhető az életmód és az étrend megváltoztatásával. Tehát most azt mondják nekünk: "Ez az, ahogyan élsz, nem a génjeid."
MAB: Tehát a régóta keresett „Ifjúsági kút” közvetlenül bennünk lehet?
BL: Minden testünkben ebben a pillanatban milliárd őssejt, embrionális sejt található, amelyek a sérült szövetek és szervek helyreállítását vagy pótlását szolgálják.
Ezen regeneratív sejtek aktivitása és sorsa azonban epigenetikusan szabályozott. Ez azt jelenti, hogy mélyen befolyásolják őket a környezettel kapcsolatos gondolataink és felfogásaink. Ezért az öregedéssel kapcsolatos hitünk megzavarhatja vagy fokozhatja az őssejtek működését, fiziológiai regenerációnkat vagy hanyatlást okozhat.
MAB: Milyen szerepet játszik ebben az evolúció?
BL: Nos, mint kiderült, Darwin tévedett. A jelenlegi tudomány felülírja a versenyt és a harcot hangsúlyozó Darwin-elméleteket, de ezek az információk évekbe telhetnek, amíg bejutnak a tankönyvekbe. Az együttműködés és a közösség tulajdonképpen az evolúció alapelvei, valamint a sejtbiológia alapelvei. Az emberi test egy ötvenezer billió egysejtes közösség együttműködésének erőfeszítéseit képviseli. A közösség definíció szerint egy olyan szervezet, amely elkötelezett a közös jövőkép támogatása mellett.
Jean-Baptiste Lamarcknak ötven évvel Darwin előtt volt igaza. 1809-ben Lamarck megírta azokat a problémákat, amelyek az emberiséget sújtják, ha elválasztjuk magunkat a természettől, és amelyek a társadalom felbomlásához vezetnek. Az evolúció megértése az volt, hogy egy organizmus és környezete együttműködő interakciót hoz létre. Ha meg akarja érteni egy szervezet sorsát, akkor meg kell értenie annak viszonyát a környezethez. Felismerte, hogy a környezetünktől való elválasztás elzár minket a forrástól. Igaza volt.
És amikor megérted az epigenetika természetét, látod, hogy elmélete most megalapozott. Korábbi elméletének értelmezésére nem volt mechanizmus, és főleg, hogy megvásároltuk a neo-darwini biológusok koncepcióját, akik szerint az emberi test genetikai ellenőrzés alatt áll, Lamarck hülyének nézett ki. De tudod mit? Az új élvonalbeli tudomány végül is igazat ad neki.
MAB: Tehát, hogy játszódik le ez sejtszinten?
BL: A környezetből származó információ a sejtmembránon keresztül kerül a sejtbe. Azt hittük, hogy a sejtmag a sejt agya. De 1985-ben felfedeztem, hogy a membrán valójában a sejt agya. A mag, mint kiderült, valójában a reproduktív központ.
A sejtmembrán (mem-agy!) Figyelemmel kíséri a környezet állapotát, majd jeleket küld a géneknek a sejtmechanizmusok bekapcsolására, amelyek viszont biztosítják a túlélését. Az emberi testben az agy üzeneteket küld a sejt membránjára, hogy ellenőrizzék viselkedését és genetikai aktivitását. Az elme az agyon keresztül irányítja biológiánkat.
Például az egészségtudomány egyik fontos tudományágát pszichoneuroimmunológiának nevezik. Szó szerint ez a kifejezés azt jelenti: az elme (pszicho-) irányítja az agyat (neuro-), amely viszont az immunrendszert (immunológia). Így működik a placebo hatás!
Amikor az elme észleli, hogy a környezet biztonságos és támogató, a sejtek a növekedésre koncentrálnak. A sejteknek növekedniük kell a test egészséges működésének fenntartása érdekében.
Ha azonban a stressz szembesül, a sejtek védekező védelmi testtartást vesznek fel. Amikor ez megtörténik, a test energiaforrásait, amelyeket általában a növekedés fenntartására használnak, olyan rendszerekre terelik, amelyek védelmet nyújtanak. Ennek eredményeként a növekedési folyamatok korlátozottak vagy szünetelnek egy stresszes rendszerben.
Míg rendszereink képesek befogadni az akut (rövid) stressz periódusait, a tartós vagy krónikus stressz gyengíti, mert a test energiaigénye zavarja a szükséges karbantartást, és ez vezet rendellenes működéshez és betegséghez.
Például az Egyesült Államokban 9-11 óta terjedő félelem mélyen romboló hatással volt polgáraink egészségére. Valahányszor a kormány újabb terrortámadásokkal kapcsolatos aggodalmakat hirdet, a félelem önmagában arra készteti a stressz hormonokat, hogy leállítsák biológiánkat és védelmi reakciókat folytassanak.
A Világkereskedelmi Központ támadása óta az ország egészségi állapota zuhan, és a gyógyszergyárak nyeresége az egekbe szökik (kevesebb mint öt év alatt 100% -kal nőtt!)
Színkóddal ellátott terrorriasztási rendszerünk egy másik súlyos következményért is felelős. Félelem állapotában a stresszhormonok megváltoztatják az agy véráramlását. Normális, egészséges helyzetekben az agyban a vér áramlása elsősorban az előagyban, a tudatos kontroll helyén áll. Stressz esetén azonban az előagyi erek összehúzódnak, a vért a hátsó agyba, a tudatalatti reflex irányításának központjába kényszerítve. Egyszerűen, félelem módban reaktívabbá és kevésbé intelligensé válunk.
MAB: A műhelyében arról beszélt, hogyan kapunk stressz-információkat. Részletesen kifejtenéd ezt?
BL: Persze. A stressz jelek elsődleges forrása a rendszer központi hangja, az elme. Az elme olyan, mint egy jármű vezetője.
Ha jó vezetési képességeket alkalmazunk viselkedésünk kezelésében és érzelmeink kezelésében, akkor hosszú, boldog és eredményes életre kell számítani. Ezzel szemben az eredménytelen viselkedés és a diszfunkcionális érzelmi menedzsment, mint egy rossz sofőr, megterheli a sejtes járművet, megzavarva annak teljesítményét és provokálva a meghibásodást.
A stressz információ a sejtbe a két külön elméből érkezhet, amelyek létrehozzák a test irányító központi hangját.
Az (ön) tudatos elme a te gondolkodásod; a kreatív elme fejezi ki a szabad akaratot. Ez egyenértékű egy 40 bites processzorral, mivel másodpercenként körülbelül 40 idegtől képes kezelni a bemenetet.
Ezzel szemben a tudatalatti elme egy szuper számítógép, amely előre beprogramozott viselkedések adatbázisával van betöltve. Ez egy nagy teljesítményű 40 millió bites processzor, amely másodpercenként több mint 40 millió idegimpulzust értelmez és válaszol rá. Néhány program a genetikából származik: ezek az ösztöneink. A tudatalatti programok túlnyomó többségét azonban fejlesztő tanulási tapasztalataink révén szerezzük be.
A tudatalatti nem az érvelés vagy a kreatív tudatosság székhelye, szigorúan inger-válasz „play-back” eszköz. Környezeti jel észlelésekor a tudatalatti elme reflexszerűen aktiválja a korábban tárolt viselkedési reakciót - gondolkodás nem szükséges!
Az autopilóta mechanizmus alattomos része, hogy a tudatalatti viselkedéseket úgy programozzák be, hogy azok a tudatos én irányítása vagy megfigyelése nélkül bekapcsolódjanak. Az idegtudósok felfedték, hogy viselkedésünk 95–99% -át a tudatalatti irányítja. Következésképpen ritkán figyeljük meg ezeket a viselkedéseket, vagy még kevésbé tudjuk, hogy még el is veszik magukat.
Míg tudatos elméd felfogja, hogy jó sofőr vagy, a legtöbbször a tudattalan elmének van a keze a kormányon. És az öntudatlan elme vezethet a romokhoz vezető úton.
Azt hittük, hogy az akaraterő felhasználásával felülírhatjuk tudatalattink negatív programjait. Sajnos ehhez állandóan vigyáznia kell saját viselkedésére.
A tudatalattiban nincs megfigyelő entitás, amely felülvizsgálná a viselkedési szalagokat. A tudatalatti szigorúan lemezjátszó gép. Következésképpen nincs megkülönböztetés arról, hogy a tudatalatti viselkedési program jó vagy rossz, ez csak egy szalag. Abban a pillanatban, amikor megszakad a tudatosságban, a tudatalatti automatikusan bekapcsolódik és lejátszja a korábban rögzített, élményalapú programjait.
MAB: Hogyan szereztük egyáltalán a tudatalatti programozásunkat?
BL: A prenatális és az újszülött agy főleg delta és theta EEG frekvenciákban működik életünk első hat évében. Az agyi aktivitás ezen alacsony szintjét hipnagóg állapotnak nevezik.
Miközben ebben a hipnotikus transzban van, a gyermeket nem kell aktívan felkészíteni sajátos viselkedésre. Viselkedési programozását egyszerűen a szülők, testvérek, kortársak és tanárok megfigyelésével szerzi meg.
Ezenkívül a gyermek tudatalatti elméje letölti az önmagával kapcsolatos meggyőződéseket is. Amikor egy szülő vagy tanár azt mondja egy fiatal gyermeknek, hogy beteg, ostoba, rossz vagy érdemtelen, ez is tényként kerül letöltésre a fiatal tudatalattiba. Ezek a megszerzett hiedelmek alkotják azt a központi hangot, amely a test sejtközösségének sorsát irányítja.
MAB: Ez elég kijózanító! Számomra úgy tűnik, hogy a tudatalatti elménk olyan, mint egy darab zöld kriptonit Superman otthoni bolygójáról, az egyetlen dolog, ami megfosztja őt szuperhatalmaitól. A kriptonit analóg a gyermekkor sziklás alapjaival. Amint korábban jelezted, a tudatalatti nem természeténél fogva gonosz - és a kriptonit sem. Pedig ezeken az utakon keresztül tér vissza gyermekkorunk programozása, hogy felnőttként sújt minket, és - amit mondasz - rabolja el tőlünk saját nagyhatalmainkat! Sokan annyira elakadtnak, hatástalannak és áldozattá válnak, annak ellenére, hogy tudatos szándékaik a sikerre összpontosulnak. Tehát eljutottunk a végső kérdésig, hogyan lehet a tudatalatti elmét átprogramozni?
BL: A viselkedési szalag megváltoztatásához nyomja meg a felvétel gombot, majd rögzítse újra a programot a kívánt változtatásokkal. Ennek több módja van a tudatalatti elmével.
Először is tudatosabbá válhatunk, és kevésbé támaszkodhatunk automatizált tudatalatti programokra. Azzal, hogy teljesen tudatosak vagyunk, sorsunk urává válunk, nem pedig programjaink áldozataivá. Ez az út hasonló a buddhista tudatossághoz.
Másodszor, a klinikai hipnoterápia közvetlenül foglalkozik a kérdéssel a hipnagóg állapotban.
Ezenkívül számos új energiapszichológiai modalitást alkalmazhatunk, amelyek lehetővé teszik a korlátozó tudatalatti hiedelmek gyors és mélyreható átprogramozását. Ezek a Szupertanulás olyan formái, amelyek egyszerre nyitják meg és integrálják az agy mindkét féltekéjét, lehetővé téve számunkra a tudatalatti programjaink újraszerkesztését. Ezeket a mechanikusan hasonló folyamatokat használva ahhoz, hogy a tudatalatti elme magnójára toljuk a rekordprogramot, képesek vagyunk felszabadítani a korlátozó észleléseket, hiedelmeket és ön szabotáló magatartásokat.
Az energiapszichológiai modalitások közé tartozik a Psych-K, a holografikus repatterning, az EFT (érzelmi szabadság technikái), az EMDR (a szem mozgásának deszenzitizálása és újrafeldolgozása) és a BodyTalk.
MAB: Labirintus-készítőként sok embernek azt tapasztalom, hogy a labirintus gyaloglásának eredményeként a mély jólét és a béke fizikai érzéseiről, valamint az időtlenség érzéséről van szó, például megváltozott vagy hipnagóg állapotban. Úgy tűnik, hogy sok spontán gyógyulás a labirintus járásának közvetlen eredménye, és én magam is tapasztaltam gyógyulásokat és a rendkívüli wellness érzését. Ön úgy látja, hogy ez a modalitás a tudatalatti átprogramozására is alkalmas?
BL: Úgy gondolom, hogy minden olyan folyamat, amely kiterjeszti az öntudatot, és lehetővé teszi számunkra a tudatalatti elménk megfigyelését és az azokkal való interakciót, megnyitja a változás kapuját. Tudatos tudatossággal aktívan átalakíthatjuk életünket, így szeretettel, egészséggel és jóléttel töltjük el őket. Ezeknek az új „átírási” módoknak a használata lehetővé teszi a kommunikációt a test sejtjeivel, és összekapcsolja a transzformatív biológiát és a pszichológiát.
MAB: Ez csodálatos volt, köszönöm, Bruce, hogy megosztottad a meglátásaidat!
BL: Köszönöm, élveztem!
Gregg Braden és Bruce Lipton a Kvantumtérrel való összeköttetésünk tudatosságának útjait nyitja meg, új és izgalmas megértések felé terelve. Még ez a dinamikus duó prezentációs stílusa is jelentős - ezek a srácok élik az általuk hirdetett együttműködést! Braden és Lipton a tökéletesen időzített szinergia integrált táncában kínálja anyagát, mivel a tudomány két megkülönböztető ága egymáshoz illeszkedik, középpontjában.
Gregg Braden a Senior Aerospace Systems Designer volt vezetője, aki a New York Times legnépszerűbb szerzőjévé vált. Könyvei között szerepel a „Gyaloglás a világok között”, az „Ébredés nullára”, „Az Ézsaiás-effektus”, „Az Isten-kódex”, „Az imádság elveszett módjának titkai” és az „Isteni mátrix” c. Szemináriumokat kínál és nemzetközi kirándulásokat vezet a szent keresésére. (www.greggbraden.com)
Dr. Bruce H. Lipton a Los Angeles Times legnépszerűbb könyvének a szerzője: „A hit biológiája: A tudat, az anyag és a csodák erejének felszabadítása”. Sejtbiológus, a Wisconsini Egyetem Orvostudományi Karának volt docense és a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának volt kutatója. Műhelyeket kínál az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten. (www.bruce-lipton.com, www.beliefbook.com)
Meryl Ann Butler reneszánsz nő: művész, szerző, oktató, labirintus-építő és az élvonalbeli kvantumfejlesztések örömteli felfedezője. A „90 perces paplanok” kézikönyve a kreativitás, a szórakozás és a szövet segítségével történő személyes és bolygónk gyógyítására. Azt mondja: "A paplanokat semmiért nem hívják" paplanoknak "! New York-ban Norman Rockwell egyik tanítványa képezte, a felnőtteket és gyerekeket oktatja a nagyobb Los Angeles-i térségben hagyományos rajzolással és festéssel, valamint a steppeléssel és a rostművészettel.